Idegennyelvű weboldalak

január 5, 2008

Idegennyelvű tartalom és keresőoptimalizálás

Ha honlapunk tartalmát – vagy legalább legfontosabb elemeit – lefordítjuk egy vagy több idegen nyelvre, azzal közvetve és közvetetten is hozzájárulhat oldalunk Látogatottság növeléséhez: egyrészt többféle kulcsszó fog ezáltal szerepel az oldalon — anélkül, hogy érdemben gondolkoznunk kellene az oldal tartalmi bővítésén —, másrészt pedig az idegennyelvű tartalom további lehetőséget ad a Linknépszerűség növelése‘re.

Mivel a magyar nyelv világviszonylatban a kisebbek közé tartozik, ráadásul sok nála kevésbé elterjedt nyelvekhez képest kevésbé gazdag és fejlett üzleti kultúrával rendelkező emberek beszélik, ezért a magyar nyelvű internet relatív kicsi és kevés üzleti lehetőségekkel kecsegtető szegmenst jelent. Emiatt értelemszerűen egyrészt a magyar weben történő optimalizálás lehetőségei is korlátozottak, másrészt versenyelőnyhöz juthat az, aki nemcsak a magyar web nyújtotta lehetőségekkel él oldala látogatottság-növelése során. Elég csak megnézni például a legmagasabb PageRank értékkel bíró magyar oldalak listáját: szinte mindenhol felfedezni a háttérben bizonyos „nemzetközi kapcsolat”-ot.

Az egyes fordítások szerepe

Ha még csak magyarul érhető el az oldal

Ha úgy egyébként a weboldal tartalma, az ott kínált termék vagy szolgáltatás jellege miatt eddig fel sem merült az oldalon található tartalom idegennyelvekre történő lefordítása, akkor mindenképpen érdemes megfontolni az alábbiakat:

Sok esetben még csak az sem szükséges, hogy az adott weboldalon népszerűsített termék vagy szolgáltatás valóban igénybe vehető / megvásárolható legyen az adott nyelven. A honlapfordítás szerepe korlátozódhat pusztán arra, hogy egyáltalán bekerülhessen az oldal különböző idegennyelvű katalógusokba, felkerülhessen linkgyűjteményekbe, részt vehessen érdemben Linkcsere programokban, stb.

Mivel Keresőoptimalizálás egyik alapelve, hogy sosem tudhatjuk, mire keresnek rá az emberek (másfajta megközelítésben az emberek hihetetlen, mi mindenre nem keresnek rá), ezért a weboldal le nem fordítására sosem lehet megfelelő indok, hogy a célközönség körébe nem tartoznak bele az adott nyelvterületen élők, vagy az adott nyelvet használók.

Ha tehát a fordítások segítségével növelni tudjuk a weboldalra mutató linkek számát, akkor a webhely a magyar nyelvű találati rangsorok esetén is jobb helyezéseket érhet el. Ehhez képest csak bónuszt jelent, ha véletlenül tényleg az adott idegennyelven keresve talál ránk egy új ügyfél.

Ha már létezik angol vagy német weblap fordítás

Egy honlapfordítás gyakorlatilag félkésznek tekinthető mindaddig, amíg nem társul hozzá az adott nyelven elérhető weboldalakról befelé jövő külső linkek számának szaporítása. Az Idegennyelvű oldalak promóciója tehát legalább olyan fontos, mint maga a honlap lefordíttatása. Amíg ugyanis csak magyar nyelvű oldalak linkelnek egy, idegennyelvű tartalommal is rendelkező weboldalra, addig az idegennyelvű kereső-kifejezések révén érkező látogatók száma általában meglehetősen alacsony lesz. Be kell kapcsolni az idegennyelvű fordításokat is a web vérkeringésébe, hiszen pl. egy német nyelvű osztrák oldal nemcsak közvetlenül hozhat német nyelvű látogatókat, hanem a német nyelvű Linkre rakott kulcsszavak is segítenek az oldal optimalizálásában, ráadásul javíthatják az oldal helyezését az adott ország helyi Google variánsának (pl. google.at ) találati rangsoraiban.

Ha már teljes az angol és/vagy a német fordítás, akkor az alábbi megfontolások miatt érdemes elgondolkozni a további alternatívákon:

Az angol nyelv a leghatalmasabb az interneten: ez egyrész azzal jár, hogy angolul keresnek rá a legtöbb dologra (illetve a legtöbb szájt angolul érhető el, a legtöbb linkkatalógus angol nyelvű, stb.) másrészt pedig azzal is, hogy itt a legélesebb a verseny a Keresőoptimalizálás terén, ezen a nyelven a legnehezebb, a legköltségesebb jó helyezéseket elérni. (A Keresőmarketing esetében ez nem feltétlenül így van, hiszen az angolt sok, „olcsóbb” országban élő internetező használja: nemcsak a régi brit gyarmatokra kell itt gondolni, mint pl. India, hanem kisebb, gazdaságilag kevésbé potens nyelveket használó, ezért jobb híján angol nyelvű tartalmakra utalt internetezőkre is.)

A német nyelvű Keresőoptimalizálás az angolhoz hasonlóan igen kemény dió, mivel a német internet nagyon fejlett, sokan és nagyon értenek a keresőoptimalizáláshoz, ráadásul ez a nyelvterület a Keresőmarketing szempontjából is költségesnek számít, mivel németül beszélő felhasználók szinte kizárólag gazdag országokban laknak, ahol drága mulatság hirdetni. Mindehhez még hozzáadódik az is, hogy a magyarországon a német nyelv szerepe fontos a gazdaságban, ezért a német nyelven elérhető, magyarországi lehetőségekről szóló oldalak száma relatív nagyobb, mint az többi világnyelvé.

Érdemes lehet tehát megfontolni, hogy a weboldal tartalmát egyéb, kevésbé járatos nyelveken is elérhetővé tegyük. Ezeket a nyelveket három csoportra lehet osztani:

  • nagy világnyelvek, mint pl. spanyol, francia, portugál, orosz, (egyszerűsített) kínai,
  • Magyarország (illetve pl. turisztikai lehetőségek) iránt érdeklődő európai országok nyelvei: olasz, holland, svéd, lengyel
  • szomszédos országok nyelvei (szlovén, horvát, szerb(cirill), szerb(latin), román, ukrán, szlovák)

A kérdéses weboldal profiljától függ, hogy melyik kisebb nyelveken érdemes még elérhetővé tenni az oldalt. Például turisztikai célú weboldalak esetén a második és harmadik kategóriába tartozó nyelvek fontosabbak lehetnek a nagy világnyelveknél.

A fordítások optimalizálásának technikai kérdései

Mi legyen lefordítva az oldalon?

Általában nem szükséges és gyakran fölösleges is minden magyar nyelven elérhető tartalmat lefordítani. Arra kell törekedni, hogy a weboldal idegennyelvű verzióját teljesnek lehessen tekinteni: legyen tehát rajta például a cég rövid bemutatása, a termékek / szolgáltatások – akár a magyar nyelvű verziónál korlátozottabb terjedelmű – leírása, továbbá elérhetőek legyenek az űrlapok, elérhetőségek is az adott idegennyelven.

Hová kerüljön az idegennyelvű verzió?

Külön Domainnév

A legtisztább megoldás az, amikor az egyes nyelvi verziók külön domainnéven érhetőek el, például az angol nyelvű verzió .com-os vagy .eu-s TLD alatt, vagy a német fordítás a .de TLD alatt. Mindez az alábbi előnyökkel járhat:

  • az egyes domainnevek tartalmazhatják az adott nyelven fontos kulcsszavakat. például: innen-keresooptimalizalas.hu – innen-searchengineoptimisation.com — innen-suchmaschinenoptimisierung.de – innen-optimizacijawebstranica.hr
  • egyes témakörökkel kapcsolatban gyakran keresnek megszorító értelemben pl. a site:.hu Speciális kereső-kifejezéssel, amikor egy adott országban elérhető szolgáltatást keresnek. Ebben az esetben esély sincs a találatok közé kerülni, ha nem a megfelelő TLD alatt található az oldal.

Mivel egyrészt plusz költséggel járhat a külön domainnevek üzemeltetése, másrészt technikailag sem mindig oldható meg egyszerűen ez a felállás, ezért kisebb oldalak esetén nem feltétlenül sokszor nem indokolt a külön domainnév.

Külön Aldomain

A külön aldomain is lényegében hasonló lehetőségeket és problémákat hoz magával, mint a külön domain.

A hagyományos megoldás az, hogy az egyes nyelvek kétbetűs kódjai szerepelnek aldomainként (pl. hu.wikipedia.org és en.wikipedia.org), azonban érdemesebb megfontolni inkább az egyes nyelvekre lefordított kulcsszavak használatát, mint pl. suchmaschinenoptimisierung.innen.hu – optimizacijawebstranica.innen.hu

A külön domainneveken található oldalakat (és némileg kisebb mértékben a külön aldomaineken található oldalakat) több helyre bejegyeztethetjük: van pár tematikus katalógus, ahová nem lehet aldomain-on található oldalakat bejegyeztetni illetve igen sok olyan katalógus létezik, ahová csak az adott (al)domain gyökérkönyvtárát lehet bejegyeztetni, tehát pl. az innen.hu/suchmaschinenoptimisierung típusú URL-ekkel kevés eséllyel lehet harcba indulni.

Több fordítás egy webhelyen

Ha a fordítások nem külön (al)domainon találhatóak, hanem pl. csak külön mappákban az az optimalizálás szempontjából rosszabb felállás, azonban a fenti esettől eltekintve általában az sem okoz halálos problémát, ha nincs más lehetőség, minthogy a különböző fordítások ugyanazon a webhelyen legyenek elérhetőek. Mellesleg a többnyelvű oldalak kilencvenvalahány százalékánál nincsenek külön (al)domainen a különböző nyelvi verziók.

Itt is ügyelni kell arra, hogy az URL-ek a külföldi látogató számára legyenek értelmezhetőek, ne pedig számunkra: ennek megfelelően kerülni kell az olyan címeket, mint pl. innen.hu/angol.php?page=optimalizalas, ehelyett inkább az innen.hu/english.php?page=seo típusú URL-ek kialakítására törekedjünk. Az ideális sok esetben itt is az, ha nem a nyelv megnevezése, hanem egy, az adott nyelven fontos kulcszszó szerepel az URL-ben.

Lehetőleg kerülni kell a pusztán nyelvválasztásra szolgáló „előtétlapokat”, amikor egy gyakorlatilag tartalom nélküli weboldal képezi a webhely Nyitólapját, aminek egyedüli funkciója a nyelvválasztás. Ehelyett a preferált nyelvvel induljon alapértelmezett módon az oldal: a nyitólap tehát a számunkra legfontosabb nyelven legyen elérhető, legfeljebb itt a többi lapon található nyelvválasztó elemnél hangsúlyosabb legyen a nyelvválasztás lehetősége.

Egyéb technikai kérdések

A nyelvválasztó elemek kialakításánál különösen fontos, hogy ragaszkodjunk az oldalak többségén használt formákhoz: ha nem a weblap jobb felső sarkában található valahol a nyelvválasztó elem, és nem tartalmaz kis zászlócskákat, akkor nagyon csökken az esélye annak, hogy a látogatók rátaláljanak az adott nyelvi verzióra.

Bár hasznos lehet, ha a webszerver a látogató böngészőjének nyelvi beállításai alapján automatikusan a látogatók által beállított preferált nyelveken jeleníti meg az oldal tartalmát, azonban ebben az esetben ne felejtsük el, hogy a különböző fordításokat a keresők számára is elérhetővé tegyük, az egyes fordításokra mutató egyszerű szöveges linkekkel.

Vannak olyan weboldalak, ahol nem rendelhető egyértelműen egyedi URL egy adott nyelvű verzióhoz, mert pl. vagy cookie-ben vagy session információban tárolják el a nyelvi beállításokat: ezek igen problémásak az optimalizálás szempontjából, ezért ezeket a technikákat mindenképpen kerülni kell.

Archivált hozzászólások

Szupi!

2008. 01. 06. 08:49 · Névtelen hozzászóló →

Sziasztok!

Elsőként szeretném megköszönni ezt a remek cikket!!! Cégünk pont most gondolkodik utazás és szállás témájú weboldalának külföldi beveztésén. Sok segítséget jelentett ez most nekünk!Egy kérdésem is lenne: Saját domain nevet nem feltétlenül reisztrálnánk, viszont melyik SEO barátabb a kettő közül?suchmaschinenoptimisierung.innen.hu aldomaininnen.hu/suchmaschinenoptimisierung mappa

Én nem találtam jelentős különbséget.Választ előre is köszönöm!

Ui.: Ha valaki vállalja külföldi oldalak linkmarketingjét jelentkezzen nálam: info kukac alfaweb pont hu

Re: Szupi!

2008. 01. 08. 05:37 · OldalGazda →

Örülök, ha hasznosnak találtad. Kiegészítettem az oldal, hogy egyértelműbb legyen: az optimalizálás szempontjáóból a innen.hu/suchmaschinenoptimisierung a rosszabb választás: például nem fogod tudni egy jópár katalógusba bejegyeztetni közvetlenül az adott idegennyelvű verzió nyitóoldalát, mert sok katalógus nem fogad el semmit az első perjel után.

Szupi!

2008. 01. 08. 05:38 · OldalGazda →

Re: ja és gondolhatod, hogy a fent leírakat nem valamilyen másik blogban olvastam, vagy angolról fordítottam: szóval szoktam idegennyelveken is optimalizálni, de momentán tele van a táncrendem…

a Google.com hátrányban részesíti-e az angol nyelvű oldalt, ha .hu domainen van?

2008. 01. 14. 08:49 · Névtelen hozzászóló →

Bocs, ezt a hozzászólást a keresőoptimalizáláshoz írtam, de most látom, hogy van már alkalmasabb hely is, úgyhogy ideírom:Sziasztok! Most tervezek indítani egy magyar nyelvű oldalt, aztán, ha sikere lesz és átesik az első néhány hónap gyermekbetegségein, lefordítanám angolra, mert – ugye – az mégiscsak nagyobb piac egy kicsit. Mit gondoltok, a Google.com hátrányban fogja részesíteni az angol nyelvű változatot, ha .hu domainen van?

a Google.com hátrányban részesíti-e az angol nyelvű oldalt, ha .hu domainen van?

2008. 01. 14. 09:09 · OldalGazda →

A választásodhoz többfajta dolgot kellene megfontoljál:

Előszöris azt kellene tudni, hogy mi az, amit az oldalad nyújtana: valami globális dolog, vagy speciálisan magyarországon elérhető termék / szolgáltatás, magyarországhoz valamilyen szinten kötődő tartalom. Ha globális, akkor jó, ha .com-os, ha magyarországhoz kötődik, akkor jobb, ha .hu-s az oldal. Ez egy olyan alapelv, amit ha betartasz, akkor a későbbiekben majd ki fog derülni, hogy jól döntöttél, mert van pár nüansz, ami számíthat később, most viszont nem egyszerű felmérjed: például lehet, provinciálisnak, egzotikusnak, ergo megbízhatatlannak fog találni egy amerikai, ha nem .com-os a címed. Vagy ellenkező (és a bejegyzésben is említett) esetben lehet, sokan úgy keresnének és találnának rád, hogy beírják a site:hu szűkítő kifejezést (az ilyen keresések kis számúak, de annál fontosabbak, mert profik végzik, és ha egy profi rád talál, az sokkal értékesebb), mert egy általános kulsszóval kapcsolatban a magyarországi vonatkozásokat keresik: ha ilyenkor .com-os a domained, akkkor az ilyen találati listákba már be sem kerülsz.

Másodszor az is számít, hogy az ideális Domainnév foglalt-e már a .com alatt. Ha igen, akkor a fontos kulcsszavakat szintén tartalmazó .hu név is jó választás lehet.

Összegzésképpen: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egy .com-os domainnév jobb lenne, mint egy .hu-s, az angol nyelvű tartalom tekintetében a Google-nél. Lehet, hogy pár kisebb kereső esetleg nem fog beindexelni, ha nem .com-os a domainneved, de ezt nem követem figyelemmel, nem tudom, mennyire valós „veszély”.